Dr. Csath Magdolna: Közösségi pénzzel a válság ellen

2008. október 11.

Piktor Géza kőműves, Csöves Péter vízvezetékszerelő, Kerék Károly autószerelő. A faluban, ahol élnek, kicsi a fizetőképes kereslet a munkájukra. Ezért eljárnak dolgozni a környező városokba, ha pedig ott sem kapnak munkát, segélyt kérnek. Azonban Piktor Gézának sürgősen szüksége lenne arra, hogy betegeskedő régi autóját valaki rendbe hozza, mert csak azzal tudja munkaeszközeit – például a létrát – magával vinni. Csakhogy a javításra nincs pénze.

Csöves Péter házáról hull a vakolat, nagyon szeretné megcsináltatni, de pénz híján nem tud senkit megbízni a munkával. Kerék Károly meg családi háza vízvezeték-hálózatát szeretné korszerűsíttetni, amit anyagi helyzete akadályoz. Mindhárom embernek van tudása, vannak képességei, amelyeket egyikük sem tud megfelelően kamatoztatni. Problémáikat – pénzhiány miatt – nem tudják megoldani. Ha meg tudnának egyezni abban, hogy elvégzik egymásnak a szükséges munkákat, akkor úgy tudnák megoldani anyagi problémáikat, hogy közben még tudásukat is hasznosítják. Ehhez csupán arra lenne szükség, hogy megállapodjanak egy átváltási arányban, amely kifejezi, hogy az egyes munkák értéke hogyan viszonyul egymáshoz. Például meg lehetne egyezni abban, hogy félnapnyi vakolatjavítás éppen annyit ér, mint félnapnyi autószerelés, az pedig annyit, mint félnapnyi vízvezeték-szerelés. Így az értékek cseréje megvalósulhatna a hivatalos pénz forgalma nélkül.

Ez a példa háromszemélyes, ezért könnyen megoldható helyzetet ír le. Sokkal bonyolultabbá válik a helyzet, ha nagyobb közösségben gondolkodunk.

A helyi közösség, amely különféle munkákat elvégezni tudó, különböző szaktudású emberekből áll, egyesületet hozhat létre, amely kidolgozza a közösségen belül az elszámolás módját, és ezzel tulajdonképpen helyi pénzt "ad ki". Ilyen szervezetek a világon számos országban, például az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Németországban és Angliában is működnek. Az említett két európai országban száznál is több olyan helyi szervezet van, amely helyi pénzt használ. Van, ahol a helyi pénz csak a szervezet központjában lévő nyilvántartásban jelenik meg a tagok számláin, de olyan szervezetek is léteznek, amelyek a pénzt ki is nyomtatják.

Ez a pénz természetesen csak a közösségen belül használható, azon kívül nem. Van, ahol rögzítik a helyi pénz és a hivatalos pénz viszonyát, van, ahol nem.

A helyi pénz legfőbb haszna, hogy mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd többsége távozik onnan, sőt, gyakran az országból is, például a globális vállalatok hazautalt nyeresége formájában. Mivel a helyi pénz spekulációra és vagyongyűjtésre nem alkalmas, és a hivatalos pénzre sem váltható át, ezért arra ösztönzi a közösség tagjait, hogy amint lehet, költsék el. A helyi gazdaság így megélénkül, fejlődik. Eközben a helyi közösség szervezettebb lesz, a tagok jobban megismerik és értékelik egymást, a bizalom szintje az arra érdemesek között emelkedik. Lehetővé válik, hogy aki képes becsületesen dolgozni, az dolgozzék is. Így az ilyen közösségek léte javíthatja a társadalom lelki egészségét, javíthatja az emberek közötti kapcsolatokat, azaz erősítheti a társadalmi tőkét.

A helyi pénzegyesületek egy speciális csoportja az angol LETS típusú egyesületek (Local Exchange Trading System – magyarul: helyi cserekereskedelmi rendszer), amelyek a helyi pénzt folyószámlákon tartják nyilván. A helyi pénz nem kamatozik, ezért tőkegyűjtésre alkalmatlan. Vannak olyan megoldások is, amikor a helyi pénzt az adott helyen működő üzleti vállalkozások is elfogadják. Ilyen vállalkozások lehetnek a helyi kifőzdék, közösségi energiaszolgáltatók, kávézók, óvodák és bölcsődék.

A helyi pénzt egyes országokban közösségi pénznek nevezik, utalva arra, hogy egy közösség érdekeit képviseli. A helyi vagy közösségi pénzben elszámolt termék- vagy szolgáltatáscsere természetesen nem zárja ki azt, hogy valaki a munkáját a közösségen kívül is hasznosítsa. Vásárolni is bárhol és bárkitől lehet. A helyi pénz bevezetése tehát nem jelenti azt, hogy az emberek többet nem használják az állam hivatalos pénzét. Csupán azt jelenti, hogy pénz nélkül is hozzájuthatnak termékekhez és szolgáltatásokhoz, ha cserébe szintén tudnak termékeket és szolgáltatásokat kínálni.

Jellemzője továbbá a helyi pénzben zajló cserekereskedelemnek, hogy ennek során nem keletkezik profit.

A helyi pénz használatának, a helyi cserekereskedelemnek sokféle pozitív hatása lehet. Egyrészt megmozgatja a közösséget, segélyen tengődés helyett munkára, tanulásra, a képességek kibontására és kreativitásra ösztönöz. Mindez jelentősen javítja az emberek életminőségét. Másrészt szorosabbra fűzi az emberek közötti kapcsolatot, bizalmat épít, egymásra figyelésre késztet. Az összetartó, erős közösségek pedig az erős nemzet építőkövei.

A hivatalos pénztől való részleges elszakadás ugyanakkor mérsékelheti a globális pénzügyi válságok drámai hatásait, csökkentheti az emberek kiszolgáltatottságát.

Elgondolkodtató, hogy Magyarországon miért nem működnek ilyen közösségek. Pedig fellendíthetnék a halódó falvakat, munkát adhatnának tartósan munkanélkülieknek, és helyi keresletet teremthetnének a gazdák termékeinek. Az egyik nyilvánvaló ok, hogy a magyar társadalomban gyenge a társadalmi tőke, vagyis nincs elegendő bizalom. Bizalom nélkül pedig nem lehet közösséget építeni. A másik ok, hogy a hatalom meg is tesz mindent a társadalmi tőke, az emberi kapcsolatok szétzilálásáért. Gondoljunk csak arra, ahogy a kisemberek "sárga irigységét" felerősítve, vagyonosodási vizsgálatokkal próbál az APEH "eltitkolt adókat" behajtani. Vagy emlékezzünk rá, hogy a szüretelőktől – ha nem közvetlen családtagok – az APEH munkavállalói könyv vezetését követelte meg. Pedig a szüret a világon mindenhol tipikus közösségi tevékenység.

Természetesen a helyi pénz használata, a helyi cserekereskedelem nem az adóelkerülés eszköze. Ennek során nem keletkezik megadóztatható nyereség.
A tisztes adózás pedig az egyének és nem a közösség felelőssége. Ahhoz, hogy a helyi pénz, a helyi cserekereskedelem nálunk gyökeret verhessen, alapvető feltétel, hogy az ország vezetői megértsék és elfogadják legfőbb előnyét: azt, hogy gazdaság- és társadalomerősítő mozgalom kovásza.

És ne ellenségesen tekintsenek rá, ne APEH-ügyet lássanak benne, hanem a nemzet érdekében támogatásra érdemes kezdeményezést!

magyarhirlap.hu
http://althir.org/index.php?com=article&id=1124

Vissza