Lényeges pontok

Küldetés:
A Területi Önellátó Rendszerek célja: a pénzhiány, a munkalehetőségek beszűkülése és a szociális ellátások zsugorodása miatt nehéz helyzetbe került egyének, családok, kisvállalkozások segítése. A Területi Önellátó Rendszerek egyik megvalósulási formája a csereklub. Működésével elősegíti a lakossági szükséglet és fölösleg, a kereslet és a kínálat egymásra találását, a közelben élő embereknek egymás megismerését, a kölcsönös bizalom fejlesztését.

A globalizált társadalom legnagyobb veszélye, hogy minden humanitárius értéket alárendel a haszonelvűségnek. A túlélés sikeréhez, az önfenntartáshoz vissza kell térnünk az ember-központú életmódhoz, a környezetünket óvó (az életet segítő), a tudás alapú (bölcsesség elvű) értékrendhez.


Csereklub:
A helyi- és tágabb értelmű gazdaságot együttműködésen, kölcsönös bizalmon alapuló rendszerben szervezi meg. Lehetővé teszi az emberek valódi szükségleteinek minőségi kielégítését. Mindezt úgy, hogy se a pénz, se a haszon ne szabjon korlátot a teljesítésben. Egyúttal segíti kibontakozni az emberekben lévő kreatív erőket.

A csereklubnak lényegi része egy adatbank, amely biztosítja, hogy minden árucikkből és szolgáltatásból a számunkra szükségeset kaphassuk meg, és ne kelljen foglalkozni ezek felkutatásával. Ugyancsak az adatbank biztosítja, hogy minden klubtag személyes kínálatáról elégséges, kiértékelt információ jusson el a lehetséges fogyasztókhoz.


Adókötelezettség:
A csereklubban a tagok jogállásukat tekintve adóalanyok. Az adózás rendjét szabályozó törvény szerint az önadózás gyakorlatából következik, hogy az adókötelezettségek teljesítése elsősorban az adóalany feladata, egyes esetekben kifizetői, illetve adóhatósági, pénzintézeti kötelezettségek megfogalmazásával.

A magánszemély tagok egymás közötti csereügyletei vélhetően nem éri el az üzletszerű tevékenységnek minősítés gyakorisági és értékbeli küszöbét, ezért „szívességi”, a kölcsönös kisegítés, a lakóközösségi kapcsolat, illetve szomszédi viszony kategóriába tartozik. Nem változtat ezen a jellegen az sem, hogy korszerű informatikai rendszer segíti a partnerek (tagok) szükségleteinek egymásra találását.

A vállalkozó és magánszemély tagok egymás közötti csereügylete még eseti előfordulás alkalmával is egy termelő (szolgáltató) és egy alkalmi eladó, vagy munkavállaló magánszemély üzleti kapcsolatának minősül. A vállalkozót terheli az a kötelezettség, hogy a csereügyletben az egyenértékűség meghatározásakor vegye figyelembe a vállalkozói, valamint a kifizetői minőségéből eredő adó és járulék terheket, teljesítse az egyéb elszámolási, adatszolgáltatási feladatait.

A vállalkozók, gazdálkodó tagok egymás közötti ügyleteiben termelő (szolgáltató) üzletfelek kerülnek kapcsolatba. A vállalkozó egyidejűleg eladó és vevő szerepet tölt be. A vállalkozást terheli kötelezettség, hogy az értékesítési (beszállítói, megbízotti) műveletéből, valamint a beszerzői (vevői, megbízói) szerepéből adódó kötelezettségeit önállóan teljesítse.


Elszámolások, pontértékek:
A csereklub tagjai az adatbanki információ segítségével találnak egymásra. Szokásos esetben kölcsönösen elfogadják és átveszik (elfogyasztják) egymás kínálatát szükségleteik kielégítésére.

Ha a csere azért nem tudna létrejönni, mert értékben, időben, vagy a cserepartner személyében nincsen egyezőség, akkor a félig lebonyolított csere résztvevői pontértékben (például: Korona-értéken) egy virtuális „folyószámlán” nyilvántartásba veszik tartozásukat, illetve követelésüket.

A folyószámlán felhalmozott pontok jövőbeli vásárlóerőt jelentenek, ami felett a tulajdonosa jogosult rendelkezni, azonban kamatot nem kap és nem szedhet a pontértéke után. A számítógépes rendszer fenntartási költségeinek fedezete céljából minden hónap első napján levonjuk az egyenleg 1%-át azoktól a tagoktól, akiknek pozitív az egyenlege. Ezzel kívánjuk ösztönözni, hogy a klubtagok a felhalmozott pontokat mielőbb használják fel, esetleg adják kölcsön egy másik tagnak vagy a csereklubnak.


Kölcsön:
Az összesített vásárlóerőt növelő céllal kölcsönt – átmeneti finanszírozási támogatást – igényelhet az arra méltó és rászoruló klubtag – a rendszer által a részére megajánlott hitel kerete mértékéig. A közösség tagjai egymásnak is adhatnak kölcsön: átmenetileg felesleges pontértékeik terhére teljes biztonsággal kölcsönözhetnek egymásnak „vásárlóerőt”, azaz pontértéket. Így a csereklubon belüli kisebb csoport (pl.: család) csökkentheti költségeit és egyesítheti vásárlóerejét, ami lényegesen hatékonyabb fejlődést biztosít.


Helyi pénz:
A csereklub tagjainak egy-egy szélesebb csoportja (pl.: az egy önkormányzathoz vagy település-részhez, társadalmi réteghez tartozók) megegyezhetnek a pontérték virtuális fizetőeszközként (helyi pénzként) való elfogadásában. Ekkor azonban bizonyos pénzügyi jogszabályi feltételeknek is meg kell felelni.

Láthatjuk, hogy a csereklub helyi, lakossági kezdeményezéssel is kiépíthető működőképes és fejlődő képes.

Kedvezőbb és gyorsabb eredményt hozhat, amennyiben a csereügyletek, majd a helyi pénzt is használó rendszer kiépítésében a helyi önkormányzat vállal vezető szerepet. Ilyen esetben az induló lehetőségek köre szélesebb, a kiteljesedés az ellátások, a közmunka, a közszolgáltatások területét is rendkívül előnyösen érintheti. A település fejlődésében feloldódnak a pénzügyi korlátok, csökkennek az inproduktív terhek, bővülnek a teljesítmények lehetőségei.


Következtetés:
A felvázolt rendszer életképességét a gyakorlat fogja igazolni. Legyen számunkra bátorító, hogy Európában több száz csereközpont és helyi pénzrendszer működik, számos esetben több évtizedes múlttal és sok milliárdos forgalomra vonatkozva. A rendszer gazdasági hatásain túl a helyi közösségek megerősödését, az állampolgárok önrendelkezési képességét fokozza és növeli az összetartozás érzését, segíti az egymás iránti felelősségérzet visszaállítását.

Mindez elsősorban a MI érdekünk, tehát nekünk egyénileg kell megtenni az első lépéseket és befogadni életünkbe a Területi Önellátó Rendszer gondolatát.

Vissza